2012. május 29., kedd

Diósjenő - Kemence - Vámosmikola - Ipolytölgyes - Letkés - Ipolydamásd - Márianosztra - Kóspallagi út - Kismaros

A mai túránkat Diósjenőről fogjuk indítani, melyet Vácról, illetve Balassagyarmatról tudjuk vonattal megközelíteni egyszerűen. Csodás tájakon fogunk kerekezni, ismét bejárjuk a Börzsöny szívét.

Diósjenői vasútállomásra merőleges utcán kikerekezünk a falu főutcájára, ahol mi balra fogunk fordulni Nógrád felé. Jobbra egy élelmiszerboltot találunk (cba), ahol még fel tudunk tankolni ivóvízzel, étellel. Ahogy eljutunk a Börzsöny utcáig (az iskolánál), ott mi jobbra fordulunk, és megkezdjük a közel 4,5 km hosszú emelkedőnket. Feltekerünk a másfél kilométeres Börzsöny utca végére, ahol jobbra kanyarodunk. Pár száz méter megtétele után már el is hagyjuk a Diósjenő házait, és belépünk a Börzsönybe. Itt már autókkal elvétve találkozunk, mivel csak a királyházai célforgalom, és az erdészek használhatják az utat. Ez nem is baj.
5 km-nél felérünk Závozra, ahol egy rétet láthatunk. Érdemes innen egy pillantást vetni a tájra, hiszen Diósjenőn kívül a Nógrádot, a várat és a Naszály-hegyet is látni.
Tovább haladva az aszfaltúton egy nagy ereszkedés kezdődik. Szinte 15 km hosszan fog lejteni az út Királyházán át, egészen Kemencéig. Megérte tehát leküzdeni az eddig megtett öt kilométeren a 260 méter magas szintkülönbséget. Gurulás közben több időnk marad gyönyörködni az Észak-Börzsönyt és a Magas-Börzsönyt elválasztó völgyben .
Zúgó a Kemence-patakon
Már 5,6 km-nél mellék szegődik a Kemence-patak, amely a Börzsöny leghosszabb, és legnagyobb hozamú vízfolyása. Az erejét az is mutatja, hogy 1999-ben az esős időjárás miatt átszakadt a víztározó gátja, és hatalmas károkat okozva elöntötte Bernecebarátit.
Utunk során kis hidakon többször is átkelünk a patak fölött, mivel egészen Kemencéig fog elkísérni bennünket.
A pár üdülőházból álló Királyházán átgurulva folytatjuk az ereszkedésünket. Csodálatos panorámák nyílnak a völgyből a meredek dombokra, melyek fölénk magasodnak.
Mielőtt beérnénk Kemencére, balra az üdülőfalut, jobbra vendéglátó helyeket találunk. Továbbgurulva beérünk a falu központjába, ahol 19,7 Km-nél el is érjük a 12-es utat. Nekünk a kereszteződésben balra, Szob felé kell fordulnunk.
Szerencsére a főút nem forgalmas. Kemencéről kifelé egy emelkedőt kell leküzdenünk, de ez a falu határában véget is ér. Innen Vámosmikoláig végig lejt az út. Kisebb völgyeket és dombokat érzünk majd a nyeregben ülve, de ezeket szinte lendületből le is tudjuk küzdeni.
Ipolytölgyes
Mikolára érve (28,8 Km) tovább haladunk egyenesen Ipolytölgyes felé. Útközben, 33 Km-nél a Nagybörzsönyi elágazás következik. Egy másik túránk alkalmával már jártunk erre, akkor Nagyírtás-puszta felé kerekezve szeltük át a Börzsönyt. Ipolytölgyes határában (34,4 Km) jobbra egy földúton le tudunk menni az Ipoly gátjára, de mi most inkább folytatjuk utunkat tovább Letkés felé a 12-es főúton.
Az út teljesen egyenes, és a terep nagyon nyílt ezen a szakaszon. Ha esetleg kifogjuk az északi széljárást a túra napjára, szerencsésnek érezhetjük magunkat.
Letkésről át lehet menni Ipolyszalkára, ami már Szlovákia. 39 Km-nél van az elágazás, ahol jobbra kanyarodva másfél kilométer alatt már a felvidéki falu központjában lehetünk. (Forinttal lehet fizetni a boltban, és a kocsmában is.)
Mi ismét nem kanyarodunk le, hanem haladunk tovább Ipolydamásd felé. Érdekes látvány, mikor Letkés után az Ipoly folyó teljesen kikanyarodik az út mellé, aztán újra eltávolodik száz méterre. Csodás völgyben találjuk magunkat, ahogy a Helembai hegyek fölénk magasodnak, az Ipoly partján pedig sátrazók, és horgászok lakták be a partot. Ipolydamásd előtt még egyszer nagyon közel jön hozzánk a folyó, aztán megint eltávolodik.
A falun áttekerve már kezdjünk figyelni, mert nemsokára balra kell fordulnunk a főútról Márianosztra felé. 48,2-nél, még Szob előtt el is kanyarodunk, és megkezdjük utunkat újra a Börzsönyben.
Kóspallagi út lefelé
Ismét egy emelkedő kezdődik, de ez nem meredek (2,4%) és nem végig emelkedik. 10 Km hosszú, és 175 méteres szintkülönbséget küzdünk majd le. Útközben az erdei kisvasút is mellénk szegődik.  Beérve Márianosztrára, rögtön egy kereszteződéshez érünk (53,4 Km), ahol jobbra, felfelé kell fordulnunk Kóspallag felé.
Tovább tekerve ismét csodálatos panorámák tárulnak elénk, és az autósforgalom is minimális. Már lefelé gurulva Kóspallagig nem megyünk el, hanem a falu előtt, 59,4 Km-nél elkanyarodunk jobbra Kismaros felé. Innen egy kilométert kivéve szinte már csak lefelé fogunk menni egészen a kiépített bicikliútig. Kiérve a 12-es főútra, és átkelve azon, szemben, a jobb oldali földúton tudunk lemenni a kerékpáros aszfaltcsíkra. Ott balra kanyarodva hamar elérünk egy fasort, és egy kis hidat. Ezután a Kismaros mögötti Dunai gát tetején haladunk. Amikor elkanyarodik a bicikliút balra, aztán kanyarodna jobbra, ott kell nekünk egyenesen továbbmenni a járdán. Kiérünk a Duna utcára, melynek a végén balra fordulunk a főúton. 100 méter után, jobbra, az első meredek utcán feltekerünk a jobbra lévő Kismarosi vasútállomásra. Túránk itt ért véget. Innen óránként indul vonat Budapestre, a nyugati pályaudvarra.

Túratáv: 71 Km
Nehézség: Közepesen nehéz

2012. május 27., vasárnap

Vác - Verőce - Kismaros - Törökmező - Zebegény - Nagymaros - Kismaros - Verőce - Vác

Ma a Börzsöny legdélibb részén fogunk túrázgatni. Van erre kimondottan kerékpáros útvonal is, de mi nem ezt választottuk most. Ezen beszámolóval alternatívát próbálunk nyújtani azoknak, akik nem riadnak vissza egy kis turistaúttól, vagy patakon való átkelésektől. Az 53 km-ből csak elenyésző, 5 km ami nem aszfalt, viszont ismét felejthetetlen kalandok részesei lehetünk.

Nagyításhoz kattintson a képre - Teljes túra térkép
Vácról, a vasútállomásról indulunk ma utunkra. A kijárattal szemben, a Széchenyi utcán tekerünk a Duna felé. Átkelünk a lámpánál a 2-es főúton, és tovább haladunk a főutcán. Miután elérjük a Március 15-e teret, ott jobbra szemben a Duna presszó melletti utcán legurulunk a váci révhez, ahol már kiépített kerékpárút áll rendelkezésünkre. Jobbra, észak felé, Verőce irányába indulunk tovább. Az út szinte a Duna mellett halad végig. Kiérvén a városból a DCM lakótelep után (4km) kezdődik az első emelkedőnk. Rövid, de figyelni kell a szembejövő kerékpárosokra, mert vannak egyesek, akik itt elengedik a féküket.
Ezután azonban nekünk fog következni egy kisebb gurulás. Itt vigyázzunk, mert összeszűkül a kerékpárút, és nehezen belátható szakaszok is vannak. Haladunk tovább egyenesen, egészen Verőcéig (9,3 Km). Sajnos a falu elején a főút szélére  kényszerülünk, azonban egy sárga csík tudatja az autósokkal, hogy számítani kell biciklisekre. (Nemrégen még a csík sem volt.) Verőce végén, 10,5 km-nél újra visszatérünk a kiépített kerékpárútra.
11,4 km-nél balra fordulunk, majd 200 méter múlva jobbra, de ezt táblák is jelzik nekünk. Most a Kismarost védő gát tetején kerekezünk egészen a falu végéig (12,8 Km). Átkelve egy fasoron, és egy kis hídon már Nagymaros következne, azonban mi nemsokára elhagyjuk a képen látható kerékpársávot.
Kerékpárút Kismaros és Nagymaros között
Már nincs messze a Kóspallag felé vezető út, amerre vennünk kell az irányt. 13,9 Km-nél jobbra kell fordulnunk egy földútra, de ki is van írva Kóspallag neve egy jól látható zöld táblára. Kiérve a 12-es számú főútra, átkelünk azon, és szemben, jobbra, az alagút alatt átgurulunk. Itt megkezdődik a négy kilométeres emelkedőnk, ahol 125 méter szintkülönbséget fogunk leküzdeni.
Kóspallagi út
Az út sajnos nem a legjobb minőségű, de vigasztaljon az, hogy nem sok autó jár erre. Miután elhagyjuk a hétvégi házakat, elénk tárul az erdő, és balra egy csodás völgy. Követjük az utat, ami előbb élesen balra, majd jobbra fordul.
Ezután már figyelnünk kell, mert balra, Törökmező felé kell vennünk az irányt. 18,2 Km-nél el is érjük az elágazást, amit egy faragott tábla is mutat nekünk. Szinte el sem lehet téveszteni.

Bekanyarodva csodás rétek látványa tárul elénk. Érdemes körbenézni, mert én már több alkalommal is láttam itt őzeket.
Az út minősége nagyon jó. Nemrégen újították fel itt az aszfaltcsíkot, sajnos már kerékpárral is járhatatlan volt a nagy gödrök miatt. A keresztező-désből legurulunk, aztán feltekerünk a domb tetejére. Itt már elérjük túránk legmagasabb pontját.
Tovább haladva jobbra látunk egy nagy aszfaltozott parkolót, ezután 50 méterrel egy földúton jobbra fordulunk (20 Km), és ezen az úton legurulunk a törökmezei Turistaházig. Itt frissítőhöz juthatunk, de esetleg még meg is ebédelhetünk.
Tovább haladva az épület mellett kiérünk a fehér-kút völgyébe, ahol táblákon tájékozódhatunk, hogy merre is menjünk. Nekünk szinte végig a zöld turistajelzést kell követnünk balra. Ha ezt figyeljük, szinte nem lehet eltévedni. Leereszkedünk a tóhoz egy rendkívül meredek úton, és ott továbbhaladunk egyenesen.
Törökmező alatti tó
Sajnos a közelmúlt viharai meglátszanak az erdőben, és az úton is. Nem egyszer sajnos át kell emelnünk a kerékpárt kidőlt fákon. 21,7 km-nél túránk legnehezebb szakasza következik. Át kell kelnünk elsőként a patakon. Sajnos most nem volt túl egyszerű, mert pont ott dőlt ki egy fa. Végül nem volt gond, megoldottuk. Szerencsére egy gát van építve, ahol átléphetünk anélkül, hogy vizesek lennénk. Tovább tekerve kisebb mezőkőn megyünk keresztül, amit sások és csalánok borítanak. Néhol szinte csak egy bakancsnyi az út szélessége, de nyugodjunk meg, a zöld jelzés mellettünk van, akkor nem tévedünk el.
22,1 Km-nél újra patakátkelő, de a turisták remekül megoldották, hogy biztosan szárazon úszhassuk meg az átvágást. Kövekből és farönkökből remek gátat csináltak. A bátrabbak át is mehetnek a patakon kerékpáron ülve is, mivel a mélysége kb 15-20cm, szélessége pedig 2 méter.
Kövekből hidat - Második patakátkelés
Kiérünk egy nagy mezőre, és kiszélesedik az út. Itt már látszanak terepjárók nyomai. 23,2 Km-nél elérjük a harmadik, és egyben utolsó átkelésünket a patakon. Itt is gyerekjáték az átkelés, mivel kövekkel és uszadék fákkal ismét remek átjárót csináltak az előttünk átkelők.
A patak mellett haladva láthatjuk, hogy sajnos a nagy esők után hol szokott a vízfolyás kilépni a medréből. Itt áradáskor szinte lehetetlen kerékpározni, mivel a patak teljesen elfoglalja az utat. Érdemesebb olyan időben megjárni ezt a túrát, amikor jó pár napig nem esett nagy mennyiségű, vagy több napos csapadék. (A beszámolónk végén egyébként egy alternatív útvonalat is adunk erre az esetre.)
Zebegény 
Innen már nincs messze Zebegény. 24,5 Km-nél meg is pillantjuk első házait, és egy kővel szórt úton le is ereszkedünk az Almáskert utcába, ahol újra aszfalt úton tekerhetünk. Továbbhaladunk ezen az utcán, mivel ez le is visz minket a központba (26,6 km).
Zebegény nagyon szép kis falu. Méretéhez képest sok festőművész élt és alkotott itt. Az egyik legismertebb Szőnyi István, aki műveiben a falu lakóit, és a Dunakanyart örökítette meg legtöbbször.
Ha már itt járunk, érdemes megtölteni kulacsunkat. A központnál nem megyünk át a nagy hídon, hanem tovább haladva a Szőnyi utcán, a hajózástörténeti múzeum felé 100 métert, és jobbra, egy kis közön átvágva, a patakhíd alatt van az Erzsébet forrás. A helyiek is sokat járnak ide megtölteni üvegeiket, mivel a vize rendkívül gazdag ásványi anyagokban. Évente többször is ellenőrzik a minőségét, így nyugodtan igyunk belőle mi is.
Zebegény főtere
Visegrádi-szorosban
Tovább, át a kis fahídon kiérünk az Árpád útra. Itt mi jobbra kanyarodunk, és kigurulunk a főtérre, ahol balra, a Duna felé vesszük az irányt. Átkelve a vasút alatt és a 12-es főúton, ismét visszatérünk a jól kiépített kerékpárútra, és balra, Nagymaros felé fordulunk. Elhagyva Zebegény tábláját, csodálatos panoráma nyílik a Dömös fölötti hegyekre, a Dunára, és a Börzsöny-hegység legdélibb szikláira.
Ahogy a Duna elkanyarodik a Visegrádi-szorosnál, beérünk Nagymarosra (34,1 Km). A kerékpárút a Duna parti sétányon folytatódik, és lassan elérjük révállomást is. Ezután csodálatos panoráma nyílik a felettünk magasodó Visegrádi várra.
Nagymarost elhagyva (36,8 Km) lassan visszaérünk a Kóspallagi elágazáshoz(39,3 Km), ahol lekanyarodtunk a kerékpárútról. Innen vissza Vácig még 14 kilométer vár ránk ugyan azon az úton, ahol jöttünk.

Nagyításhoz kattintson a képre - közelített kép

Több napos esőzés esetén, az árvíz miatt ez a turistaút sajnos járhatatlan. Ilyenkor inkább a következő lehetőséget javaslom. (Térképen sárgával jeleztem)
A kóspallagi útról bekanyarodunk Törökmező felé, de ezután nem kanyarodunk jobbra a turistaházhoz, hanem tovább haladunk az aszfalt úton, addig, ameddig csak tudunk. Felérünk a felső parkolóhoz, ahonnan balra csodás kilátás nyílik Nagymarosra, és szemben velünk a Visegrádi várra. Jobbra itt már tábla jelzi nekünk az utat. A kék kereszt jelzés egy kimondottan kerékpáros útvonalat jelez, és ezt ajánlom én is erre az esetre. Zebegény déli részén jutunk ki a 12-es útra, ahol a Budapest-Szob kerékpárút is vezet.


Túratáv: 53 Km
Nehézség: Könnyű

2012. május 13., vasárnap

Kismaros - Szokolya - Kóspallag - Nagyírtás-puszta - Nagybörzsöny - Letkés - Szob - Nagymaros - Kismaros

Eme túránk alkalmával ismételten egy nagy kört fogunk leírni. Kismarosról indulunk, és ide is fogunk visszatérni 73 km leküzdése végeztével. Ismét csodás helyeken fogunk járni, olyan utakon, amelyet nem használhatnak tranzit útnak az autósok. Ez végett van egy 2 km-es szakasz, ahol egy elég rossz minőségű földút visz tovább minket, de emiatt nem éri meg feladni a túrát, mivel csodálatos, érintetlen természetet láthatunk. Az igazi Börzsönyt.
Túránk térképe - kattintson a képre a nagyításért
Utunk a kismarosi kisvasút állomáson kezdődik. Innen Szokolya - Királyrét irányában, a Török-patak mentén indulunk el. Ez az út már emelkedik kissé (1-2%). Ahogy haladunk ki Kismarosról, egyre több hétvégi házat, nyaralót láthatunk, melyek már Börzsönyligethez tartoznak. 6 km megtétele után már Szokolyán járunk, ahol először jobbra, majd a focipálya után balra kanyarodunk, de ezt tábla is jelzi számunkra. A falut elhagyjuk és tovább haladunk a Kóspallag felé vezető útig (9,5 km). Itt megint segít minket tábla, és be is kanyarodunk Balra. Itt már megkezdődik az igazi emelkedés. Az út elején egy 10%-os emelkedőt kell leküzdenünk, de ez pár száz méter után 5-6%-ra mérséklődik.

Kóspallag felé vezető út
A felfelé tekerést egy kis völgy töri meg, de ne engedjünk ki, hiszen itt még nem ért véget az emelkedés. A gerincre felérve gurulás közben kipihenhetjük magunkat, hiszen Kóspallagra érve ismét emelkedés kezdődik majd. Vigyázzunk lefelé, mert 14% az út lejtése, beláthatatlan kanyarokkal és esetleges autós szembe forgalommal kell számolnunk. Az út végén a STOP tábla nincs előre jelezve, egy gyengébb fékkel még bajba is kerülhetünk. 
A kereszteződésben (13,8 km) jobbra kanyarodunk Kisinóc felé. Innen a nagyírtáspusztai Szent Orbán fogadó 6 km-re van, amit tábla is jelez. Pár száz méter megtétele után a kisinóci turistaházat érjük el, ahonnan gyalogosan az országos kék jelzésen a Nagyhideg-hegyre és a Csóványosra juthatunk el. Érdemes itt megreggelizni, megpihenni. Friss vízzel is feltölthetjük kulacsunkat. 
Tovább indulva 4 km emelkedő vár még ránk Nagyírtáspusztáig. A Szent Orbán fogadót megkerülve egy elég rossz minőségű aszfalt úton kell tovább tekernünk (20 km), de ez 2-3 száz méter után újra kiváló minőségű lesz. Egy kis emelkedő vár ránk, de ennek a végén már megpillanthatjuk az igazi északi Börzsönyt. Lélegzetelállító völgyek és egymásba nyúló hegyek jellemzik a panorámát. 
2 km gurulás után újra egy nagyobb, egy kilométeres emelkedő kezdődik. Ezt leküzdve gurulhatunk végig lefelé Nagybörzsönyig. Érdemes lassabban menni, mert a kanyarokban sok a murva, ezért könnyű kicsúszni. Az út rendkívül jó minőségű. Köszönhető a minimális autóforgalomnak. 

Lefelé vezető út
Vigyázzunk a kanyarokban
29 km-nél sajnos megszűnik a jó minőségű aszfalt, és egy köves földút váltja. Száraz időben nagyon jól lehet rajta haladni, viszont esős napok után számítsunk sárra. Én már többször megjártam ezt a túrát, de eddig nem okozott bosszúságot. 
Az utat egyébként azért nem fejezték be teljesen, hogy ne legyen tranzitút. Ezt sikerült elérni, mivel egy autóval sem találkoztunk errefelé. Ez pedig bennünket, kerékpárosokat, nagyon boldoggá tesz.  

2 km földút
Nagybörzsönyt 31 km-nél érjük el. Az első, már aszfaltos kereszteződésben balra kell fordulni, hogy a katolikus templom mellett leguruljunk a falu főútjára. Itt újra balra kell tartanunk, hogy aztán a XIII században épült Szent István-templom (kép) mellett haladjunk el. 
Elhagyva Nagybörzsönyt újra egy nagy gurulásra számíthatunk egészen a 12-es útig. (32,4 km) Vigyázzunk, mert a végére nagyon be lehet gyorsulni, és itt sincs kereszteződés előrejelző tábla. Balra fordulunk, hogy elérjük a következő falut, Ipolytölgyest. A község előtt van lehetőségünk jobbra lemenni az Ipoly gátjáig és azon tovább haladni, de mi most inkább a gyér forgalmú 12-es úton hajtunk tovább. Letkésre beérve, ha elkanyarodunk jobbra, másfél kilométeres tekeréssel a határon és egy Ipoly hídon átkelve Ipolyszalkára (Szlovákia) is eljuthatunk. Mindenki magyarul beszél, és forinttal is fizethetünk a boltban, valamint a sarki kocsmában. Mi most azonban folytatjuk tovább a 12-es főúton való tekerésünket. 
12-es főút Ipolytölgyes és Letkés között
Határállomás
Letkés után egy kilométerrel az út szinte az Ipoly folyó partján halad, aztán megint eltávolodik, de csak egy mező választ el minket a partjától. Lent horgászok és sátrazók vették birtokba a partot. Pár kis emelkedő, és lejtő után már Ipolydamásd jön (48 km). 51,3 km-nél elérkezünk a márianosztrai kereszteződéshez, ahol nekünk tovább a főúton, jobbra, Szob felé kell tartanunk. 
Szobon a jobb oldalon lévő vasútállomás előtt elgurulva egy alagúton a Duna felé kell fordulnunk, és egyenesen le kell mennünk a rév felé. Innen indul az a kerékpárút, amely egészen Budapestig visz minket. Már Zebegény felé haladva megcsodálhatjuk a Dunakanyar hegyeit, és természetesen a Dunát. Csodálatos a látvány, engem mindig lenyűgöz.
Zebegény után, a Visegrádi-szorost, szemben Dobogókőt, felettünk pedig a Hegyes-tető szikláit pillanhatjuk meg. 
66 km-nél a Duna túloldalán, velünk pont szemben a visegrádi várat láthatjuk, míg felettünk pedig a Börzsöny legdélibb oldala magasodik. Csodálatos itt is a panoráma. 
70 km-nél érjük el a kóspallagi elágazást, melyen Törökmezőre és onnan a Hegyes-tetőre juthatunk el kerékpárral. Mi kerekezünk tovább, és meg sem állunk Kismarosig. Ahol a kerékpárút bekanyarodik a házak közé, ott mi balra tartunk egy szűk járdarészen. Ezen az utcán feltekerve már meg is érkeztünk a Szokolyai elágazáshoz, ahol száz méter után már meg is pillantjuk a kiinduló pontunkat, a kisvasút állomást. 
Kismaroson a Marus sörkertet ajánlom. Pizzák és frissensültek közül is választhatunk, remek hely. A főúton visszafelé haladva Nagymaros felé, bal oldalt található. Mi mindig itt pihenjük ki az utat.

Túratáv: 73 km
Nehézség: Közepesen nehéz
Összes emelkedés: 520 méter

2012. május 11., péntek

Vác - Rád - Penc - Keszeg - Ősagárd - Nőtincs - Nógrád - Diósjenő - Királyrét - Szokolya - Kismaros - Verőce - Vác

Túránkat a Váci vasútállomáson kezdjük meg. A 2-es főúton Budapest felé tekerve a Rád felé vezető utat keressük balra tartva. (művelődési házzal majdnem szemben) Sajnos a kerékpárút megszűnik a város határában, de az út, amin tekernünk kell, nem nagy forgalmú. Balra a Cserhát legmagasabb hegyét, a Naszály-hegyet láthatjuk. Átmegyünk az M2-es autóút felett, és tovább haladunk Rád irányába, ahol következik egy 90 fokos bal kanyar, ezután már kisebb lejtők és emelkedők jelzik nekünk, hogy a Cserhátban járunk.
Rádon átkelve megkezdődik az út emelkedése egy dombra, ahonnan egy völgybe gurulunk, majd újra egy emelkedő vár ránk. Ennek a végén már elérjük Pencet. Miután legurultunk a falu központjába, ott (13,8km) balra kanyarodunk Keszeg felé. Ezt tábla is jelzi nekünk. 
Itt kezdődik az első komolyabb (5%-os) emelkedő, ami körülbelül 3km hosszú. Gyakorlatilag az előttünk magasodó hegy az, amit meg kell másznunk, valamint itt húzódik Pest és Nógrád megye határa is. 
Ezután leereszkedünk Keszegig, ahol a Nőtincs felé vezető útra, balra kell fordulnunk. 21,6 km-nél elérjük Ősagárdot. Ezt a falut Kosdról is meg lehet közelíteni földúton, de ez majd egy másik túránk része lesz. Ősagárdról kiérve újra egy völgybe gurulunk, itt már kirajzolódik a Börzsöny dél-keleti oldala is, ahol az utunk fog vezetni. 
Ezután megint egy elágazáshoz érünk, újra balra kell fordulnunk Nőtincs felé. 28,1 km-nél be is gurulunk a faluba. A település közepén ismét felfelé kell tekernünk, majd egy ereszkedés után újra emelkedni kezd az út. 31 km-nél kiérünk a 2-es főútra, ahol jobbra, majd 200 méter múlva balra kell fordulnunk Nógrád felé. Szerencsére minden remekül ki van táblázva. Ez az út fog minket elvezetni az egykori vármegye székhelyére. 

Nógrád felé vezető útról - A völgyben Berkenye és szemben a Börzsöny csúcsai. 
Fotó: Stef156

36 km-nél elérjük Nógrádot, ahol legurulva a faluba, egy kereszteződéshez érünk. Itt jobbra kell kanyarodnunk. Diósjenőre érve (39,5 km) a Börzsöny utcába kell felkanyarodnunk (az iskolánál), de ezt egy kis tábla is jelzi számunkra. (Ez az út vezet át Kemencére is) Szerencsére autósforgalom nagyon elenyésző, mivel kitiltották. Csak a királyházai célforgalomra és fakitermelésre használható. 
Itt kezdjük meg az újabb emelkedőnket. Feltekerünk a 1,5km-es utcán, majd jobbra fordulunk, és hamarosan már a Ipoly erdő nemzeti parkban kerekezünk. Itt turistajelzéseket és utakat láthatunk, de mi maradunk az aszfalton. Az első 90 fokos jobb kanyarnál mi balra fordulunk egy murvás útra. (43,2 km) Ez fog minket átvinni a hegy peremén Királyrétre. 
Jó minőségű, 3-4 km-en keresztül változóan emelkedő, murvás út vezet minket fel a hegyre. Néhol csodálatos panorámák tárulnak elénk. Nem csak Diósjenő, a nógrádi vár és a Naszály-hegy látható, hanem az eddig megtett utat szinte a szemünkkel le tudjuk követni. 

Naszály-hegy és a nógrádi vár a Börzsönyből

Az emelkedés után gyenge lejtmenet következik, de vigyázzunk, mert a köveken nem nehéz elesni. Néhol még a régi aszfalt is előbukkan, de inkább a murva, illetve a kő jellemzi az út burkolatát. Szinte a Börzsöny peremén bringázunk az erdőben, csodálatos helyeken. 51,5 km-nél a Cseresnyés patak szegődik mellénk, melyen kétszer is átkelünk hidakon. 53 km-nél pedig már ki is érünk a Spartacus menedékház felé vezető útra. Itt mi balra (lefelé) fordulunk, és megkezdődik a gurulás Kismaros felé. Királyrét után 2 km-el van a kóspallagi elágazás (57 km), amely egy másik túránkban kap majd szerepet. Itt egy 6 km hosszú emelkedő leküzdésével Kóspallagra tudunk eljutni, ahonnan már Inócon keresztül Nagyírtás-pusztára is fel lehet menni. 
Mi azonban most tekerünk tovább Szokolyára, majd tovább Kismarosra. Királyréttől a kisvasút is mellénk szegődik, amely hétvégente nosztalgia gőzös mozdonnyal közlekedik.
Kismaroson (65 km) a 12-es út mellett haladó kerékpárútra balra kanyarodunk, és Verőcén keresztül meg sem állunk Vácig, túránk kiinduló pontjáig. 

Túratáv: 76 km
Nehézség: Erőnlét szükséges, közepesen nehéz

2012. május 10., csütörtök

Vác - Sejce - Fenyves-hegyi kilátó - Verőce - Vác

Vácról, a buszpályaudvarról indulunk a Naszály úti kerékpárúton (alagút felé). Itt vezet a sárga turistajelzés is fel a Naszályra. Körülbelül 3 km után elhagyjuk a várostáblát és egy rövid lejő után átmegyünk az M2-es autóút alagútja alatt.
Innen indul minden évben a Légrádi Béla Emlékverseny, melyet minden tavasszal április elején rendeznek meg Mészkőember néven. A célt is érinteni fogjuk, hiszen feltekerve a domb tetejére megtalálhatjuk a felfestett jeleket az aszfalton. A verseny hosszát, az öt kilométert kicsit több mint 11 perc alatt teljesítette az idei nyertes. (http://meszkoember.mindenkilapja.hu/)
Tovább haladva már kirajzolódik előttünk a Naszály déli vonala és a hegy már kirobbantott része, a sejcei mészkőbánya. A Gombási buszfordulónál megkezdődik egy 5 km-es 4-5%-os emelkedő a hegy oldalára. Az út szerpentinen halad nagyon csekély autósforgalom mellett. Visszanézve Vácra és a Dunára csodás a kilátás, de tiszta időben Budapest is látható.



Felérve a hegy oldalára, elhaladunk a Terasz kilátó étterem és a kerékpárverseny CÉL jelzése mellett. Innen láthatjuk a legszebb panorámát Vácról, hiszen ez a legmagasabb pontja az eddigi utunknak. Sajnos egy rendkívül gyenge minőségű aszfalt kezdődik, de ez nem tart sokáig. Legurulunk a sejcei elágazáshoz, ahol balra (lefelé) fordulva átgurulunk Sejce lakóházai között (van közkút), és ezen az úton maradva kitekerünk az M2-es autóút elágazásához. Az eddig megtett táv körülbelül 9km.

A Naszály-hegy panorámája
Átkelünk a főúton, és az elágazással szemben lévő aszfalt úton haladuk tovább. Itt már táblák is lesznek, melyek jelzik, hogy merre kell haladnunk Fenyves-hegy felé. Visszapillantva csodálatos látvány tárul elénk, hiszen innen a Naszály-hegy nyugati oldala látható. Egy út bekötést elhagyva a következő elágazásnál jobbra tartunk, és elhaladunk egy adótorony mellett. Itt már murvás a talaj, de jó minőségű. Tovább egyenesen kerekezünk a hétvégi házak portái előtt, miközben az út elkanyarodik nagy ívben balra, és mi ezen kanyar után be is vetjük magunkat az erdőbe.
Itt kell jobbra mennünk az erdőbe
A piros turistajelzést kell figyelni, mivel ez visz fel minket a csúcsra.
Rövid, de egyre emelkedő turistaúton tekerünk fel a kilátó pontra, ahol már táblák fogják jelezni nekünk a célt. Az ösvényen sajnos lovakkal is járnak, emiatt néhol kicsit zavaróak a mély pata nyomok.
Fenyves-hegyről
Csodálatos a kilátás a Dunakanyarra. Verőce és Visegrád várán kívül a Börzsöny nagyobb csúcsai is láthatók. A kilátóponton található egy asztal padokkal, és egy tűzrakó hely is. Mindenképp megéri eltölteni itt egy kis időt és gyönyörködni a kilátásban.


Tovább haladva egy rövid, de elég meredek út következik. Lefelé a hegyről Verőce házait célozzuk meg, és próbálunk arra tartani. Hosszú köves út következik, de végig lefelé gurulunk. Mielőtt beérnénk a faluba, egy vasút felett átívelő hídon kelünk át, ahol ha éppen szerencsénk van, láthatjuk a Balassagyarmat-Vác között közlekedő motorvonatot (helyi nevén: kis pirost) elhaladni a keskeny sínpáron. Ezután már rögtön elérjük Verőce központját, ahol balra tartva legurulunk a 12-es útra. Jobbra a régi verőcei utat találjuk, amin eljuthatunk Katalinpusztára, vagy Magyarkútra, a környék egyik legszebb kirándulóhelyére is.
Mi azonban most visszafelé a Duna mentén, a 12-es főút mellett haladó kerékpárúton jövünk vissza, ahol már táblák jelzik nekünk Vác városát. A Duna mellett haladva még egyszer feltekinthetünk a fenyveshegy 283 méter magas csúcsára, és az alatta sorakozó hétvégi házakra.

Túratáv: 25 Km
Összes emelkedés: 275 méter
Nehézségi szint: Könnyű